2014. augusztus 24., vasárnap

Nagy magányomban végre egy vigasz

Már egy hónap telt el azóta, hogy Ken elment. Azóta egy sort sem írt és még csak fel sem hívott. Még a száma is megváltozott. Nagyon rosszul esik nekem, de nincs mit tenni. Én mindenesetre mindennap írok neki hátha. A suliban minden elcsendesült, már nem is téma ami Ken és köztem történt. Elfelejtődött! Csak éppen én nem tudom elfelejteni őt.
Szokásos nap volt, semmi különös nem történt. Mr nagyegó Castielre vagyok csak pipa mert soha nem hagy békén. Nem telik el nap, hogy valami gúnyosat be ne nyögjön. Szerintem genetikailag be van kódolva a parasztságra. Legnagyobb örömöm az, hogy összebarátkoztam Rosalyával és Leigh-el. Rosa a suliban tanul, és szinte a legjobb barátnőm lett. Ő legalább megért engem. Mondjuk első találkozásunk is megér egy misét.
Az egész akkor kezdődött amikor Ken elment. Elmentem a butikba de nem tudtam mit akarok venni. Akkor igazából semmit sem tudtam. Oda jött hozzám Leigh és megkérdezte segíthet e. Mondtam hogy köszi nem, mert én se tudom mit keresek. Aztán bejött Rosa. Láthatta rajtam a bánatom, mire én persze elmondtam mindent. Nagyba ecsetelem neki, hogy mekkora rohadt szemétláda az a Lysander, ő meg csak nézett rám kajánul mosolyogva. És csak szídtam és szídtam és szídtam Lysandert, de nem szólt egy szót sem. Majd mikor kipanaszkodtam magam elmondták mi is a helyzet Lysanderrel, milyen kapcsolatban állnak vele. Én meg égtem mint a rongy, de sebaj. Miután megpróbáltam bocsánatot kérni, Rosa és Leigh elhívtak kávézni. Útközben találkoztunk Lysanderrel aki megint beszólt valamit Kennel kapcsolatban én meg úgy pofon vágtam ahogy csak tudtam. És hozzátettem: remélem halálnak halálával halsz, te szemesjószág! Lysander szóhoz se jutott, Leigh meg csak annyit tett hozzá: -Hátöcsém ezt jól megkaptad! Majd nevetve otthagytuk a fenébe. Azóta vagyok jóban Rosaékkal és haragban Lysanderrel.
Ennyit a történet...
Szóval lett egy jó barátnőm, akinek kipanaszkodhattam magamat.
-Aname még mindíg szomorkodsz Ken miatt? Pedig annyi jó pasi van a suliban! Például Lysander!
-Rosa, inkább zárom össze magam egy szobányi patkánnyal, mint hogy Én akármikor is hozzászoljak Lysanderhez!
-Béküljetek már ki! Azóta eltelt egy hónap! Ken nem fog visszajönni, de még csak nem is válaszol. Tovább kéne lépned! Nem is volt jó pasi....Sőt! Ne bánkódj már te buta!
-Na kössz!
-Nem úgy értettem Aname! De mostmár ideje, hogy továbblépj!
Talán igaza van. Talán, de nem vagyok benne biztos. Örökké nem várhatok rá az már biztos.
-Mit szólnál hozzá Aname, ha összecsapnánk valami jó kis csajbulit, szervezés nélkül, csak úgy spontán.
-Örülnék neki, legalább feldobódnék egy kicsit.
-Remek! Nézzünk valami jó helyet!
Kinéztünk egy pofás klubbot és nekivágtunk az éjszakának. Nagyon jól indult az este. A suliból is voltak elég sokan. Kicsit végre felszabadultam. Rosa nagyon sokat segít ebben. Olyan hajnali 2 óra körül volt a legjobb a hangulat. Egyre több ember gyűlt össze. Éppen a bárpultnál álltam mikor valaki megkopogtatta a vállamat. Legnagyobb meglepetésemre Lysander volt az.
-Aname, nagyon sajnálom, hogy úgy viselkedtem mint egy hülye! Nem is tudom mi ütött belém!
-Lysander, én nem haragszom rád! De ettől még nem leszünk barátok! Legyünk csak jó ismerősei egymásnak! Szerintem ez lesz a legjobb!
- Ahogy gondolod! Mindenesetre bocsánat és köszönöm, hogy meghallgattál! Jó szórakozást!
Meglepett, de nem foglalkoztam vele, élveztem az éjszakát. Flörtöltem is egy keveset valami sráccal. Kicsit jobban lettem, majd megkértem Rosát, hogy aludjon nálam. Egészen hajnalig beszélgettünk.
-Jobban vagy csajszi?-kérdezte Rosa
-Igen sokkal! Köszönöm hogy elcipeltél!
-Lysanderrel kibékültetek?
-Mondjuk azt hogy igen.
-Tehát nem? Vagy ne erőltessem?
-Annyit mondtam, hogy legyünk jó ismerősei egymásnak!
-Te nagyon szerencsétlen vagy tudod? Na és az a srác, akivel flörtöltél? Az a hogyishívják?
-Armin? Armin egész jó fej! Csak jobban érdekelte a winchesterem mérete, mint a melltartómé!
Nagyot nevettünk, majd elmajszoltunk 10 doboz bonbont. Úgy egybevéve szuper volt ez a nap, szuperül is ért véget! Csak az nem tudom, hogy Ken miért nem válaszol.....



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése