-Namuci...én úgy össze vagyok zavarodva!
-Csak nem Viola miatt?
-Pfúj nem! Tudod kaptam azt a kis cirmos kandúrt! Elszökött tőlem! Pedig számomra fontos embertől kaptam!
Jaj de nehéz a bányászok élete! Bocsánat de most gonosz voltam. Mit érdekel engem, hogy elszökött a macskája! Nem tudok mit kezdeni ezzel az információval.
-Úgy sajnálom Alexy! Tehetek érted valamit? Bejárjam a környéket, hátha megtalálom?
-Megtennéd? Tényleg?
-Dehogy is Alexy! Ez csak egy kismacska! Hogy találnánk meg egy kismacskát a városban?
-Rakjunk ki tejet csalinak! Vagy répát! Azt szeretik a cicák!!
-Alexy....a répát azt a nyulak szeretik...meg te! A macska nem eszik répát!
-De Ibrahim nagyon kedves nekem!
-Tőle kaptad?
-Ibrahimnak a cicát hívják Namuci..
-Akkor elárulod, hogy kitől kaptad a cicát?
-Egyenlőre nem! Még titok! De hamarosan megtudsz mindent! DE csak te!! Senki más nem fogja tudni!
-Hát nagyon szépen köszönöm a bizalmat....
Aha persze! Alexynál ez kb annyit jelent, hogy az egész ország tudni fogja mi a helyzet. Azt nem állítom hogy pletykás, de.....dehát ha egyszer az!
-Segítesz megtalálni Ibrahimot?
-Segítek! Addig úgy sem hagynál békén, nem?
-Szeretlek Namuciiiiiiiiiiii!
-De mégis hol keressük? Van valami konkrét célod, vagy csak vágjunk neki a nagyvilágnak?
-Kicsit mindkettő! Most én viszont elmegyek, te meg addig öltözz fel, mert katasztrófa ahogy kinézel!
Fogta magát és kiment az ajtón. Mit ne mondjak, nem az volt az álmaim netovábbja, hogy macskát keresgéljek szombat délelőtt. Felöltöztem, és kimentem a parkba. Nem volt valami jó idő! Ez persze csak még bosszúsabbá tett. Felhívtam Alexyt, de csak harmadszorra vette fel a telefont. Megbeszéltük, hogy elmegyek a házuk elé, és ott kezdjük a keresést. Alexy már várt, ráadásul egy halom papír is volt a kezében.
-Ezmiez?
-Plakátok Ibrahim cicáról. Mindenkinek adunk majd egyet! Még a vakoknak is!
-Jézusom Alexy! Elég buta vagy ma! Nem szabad neked lányokkal csókolózni!
-Hahahaa! Anamuci de vicces vagy! Inkább kiabáld a nevét!
-Alexy...a macskák nemigen hallgatnak a nevükre! Főleg a kölykök! De ne sírj már.....na Alexy.....meglesz az a cica!
Alexy zokogni kezdett. Ki lehettek nagyon az idegei! De kitől kaphatta azt a macskát, hogy így kibukott? Remélem nemsokára megtudom!
Fél óra reménytelen keresgélés után idehívtam Bonnei-t és Rosa-t, hogy ne csak én szenvedjek. Továbbá nyomatékosan utasítottam őket, hogy Armin és Leigh is kapcsolódjon be a keresésbe.
Újabb fél óra múlva meg is érkeztek. Mindenki azt a nyamvadt macskát kereste. Később Kim és Melody is csatlakozott hozzánk. De minden hiábavalónak tűnt. Ibrahim egyszerűen eltűnt!
Aztán eszembe jutott, hogy Alexyék elég közel élnek a kikötőhöz. Mi van ha oda ment. Biztos odavonzotta a halszag. Ennél már csak rosszabb ötleteim voltak.
Lementem a kikötőhöz, de nem láttam sehol. Pedig sok halász szerint maradhattam volna ott én is cicának. Meg az anyjuk is!
Úgy döntöttünk, kicsit felhagyunk a kereséssel. Legalább addig, amíg megebédelünk. Úgy beszéltük meg, hogy háromkor találkozunk, és sötétedésig keressük. Amikor elindultam Armin megfogta a könyököm.
-Várj Aname!
-Mit akarsz Armin?
-Alexy macskája....szóval...izé
-Értem! Köszi a segítséget! Most sokkal okosabb lettem!
-Alexy macskáját odaadtam a szomszéd kislánynak!
Pfuuuu Armin! Ezért kellett nekem ennyit szenvednem?
-De miért tetted? Látod mennyire kivan miatta!
-Jó! Igaz, nem így kellett volna csinálnom! Dehát rácsinált az eredeti Assasin's Creed lemezemre!
-Kérjük meg a kislányt, hogy adja vissza!
-Megpróbáltam! Azt mondta nem adja vissza, csak egy igazi Lady Édi babáért cserébe. Egy olyan kis vacak meg nagyon drága! Abból már állatkereskedést is nyithatnék!
-Nem baj! Majd én megveszem!
Gyorsan elmentünk egy játékboltba. A baba az tényleg nagyon drága volt, ahhoz képest, hogy csak egy műanyagdarab. Kénytelen voltam megvenni, mert Alexy fontos nekem! Az eladó szépen becsomagolta Lady Édit és már mentünk is a kislányhoz. Bekopogtunk és pont ő nyitott ajtót.
-Szia! Emlékszel még erre a fiúra? Ő adta a kiscicát! Szeretném ha visszaadnád!
-Nyem! Tak Lédi Édiét cejébe!
-Nézd! Hoztunk neked egy ilyen babát! Nos? Akkor visszaadod a cicát?
-Nyem! A szisza az az eném! A baba isz az eném! Akkol adom vissza a sziszát, ha kapok tokoládét!
-Azt is kapsz! Van a csomagban a baba mellett!
-Eszt pont nem szeletem! De ha kapok ed puszit attol a helcegtől visszaadom a sziászát!
Armin volt az a herceg! És egy herceg nem okozhat csalódást egy királykisasszonynak! Adott neki egy nagy puszit az arcára.
A kislány bement és kihozta Ibrahimot és a kezembe adta. Majd mosolyogva azt mondta nekem.
-Téged nem puszilnak ilen tép helcegek? Majd ha helcegnő leszel mint én akkol fognak!
-Rendben! Remélem egyszer én is ilyen szép lehetek mint te!
-Az nyem lehet! Tak én vadok ilen tép! Tiatok! Vidétek a sziszát!
Aztán becsukta az ajtót, mi meg rohantunk vissza Alexyhez. Útközben megpróbáltam kiszedni Arminból, hogy kitől kapta Alexy Ibrahimot.
-Nem t'om! Megismert valami macskabolond srácot. Mostanában elég gyakran lógnak együtt!
-Macskabarát? Csak nem Nathaniel?
-Dehogy is! Jaj Aname mért kell neked mindig kombinálni. Már nem is a mi sulinkba jár.
Ahah tehát régen oda járt! Na jó.... Nem nyomozok, majd ha akarja elmondja.
Mikor odaértünk, Alexy a parkban üldögélt és szomorkodott. Odamentem hozzá!
-Mi jár annak aki visszahozza Ibrahimot?
-Namuci, ne most szomorú vagyok!
-Alexy Szokolov, nézz már ide egy kicsit, és mondd meg, mi jár annak aki visszahozza Ibrahimot.
Alexy felnézett és akkorát kiabált, hogy azt hittem megbolondulok! Aztán össze-vissza puszilgatott.
-Köszönöm Namuci! Te vagy a legjobb!
Tudom, tudom....a legjobb!
Fogta magát és kiment az ajtón. Mit ne mondjak, nem az volt az álmaim netovábbja, hogy macskát keresgéljek szombat délelőtt. Felöltöztem, és kimentem a parkba. Nem volt valami jó idő! Ez persze csak még bosszúsabbá tett. Felhívtam Alexyt, de csak harmadszorra vette fel a telefont. Megbeszéltük, hogy elmegyek a házuk elé, és ott kezdjük a keresést. Alexy már várt, ráadásul egy halom papír is volt a kezében.
-Ezmiez?
-Plakátok Ibrahim cicáról. Mindenkinek adunk majd egyet! Még a vakoknak is!
-Jézusom Alexy! Elég buta vagy ma! Nem szabad neked lányokkal csókolózni!
-Hahahaa! Anamuci de vicces vagy! Inkább kiabáld a nevét!
-Alexy...a macskák nemigen hallgatnak a nevükre! Főleg a kölykök! De ne sírj már.....na Alexy.....meglesz az a cica!
Alexy zokogni kezdett. Ki lehettek nagyon az idegei! De kitől kaphatta azt a macskát, hogy így kibukott? Remélem nemsokára megtudom!
Fél óra reménytelen keresgélés után idehívtam Bonnei-t és Rosa-t, hogy ne csak én szenvedjek. Továbbá nyomatékosan utasítottam őket, hogy Armin és Leigh is kapcsolódjon be a keresésbe.
Újabb fél óra múlva meg is érkeztek. Mindenki azt a nyamvadt macskát kereste. Később Kim és Melody is csatlakozott hozzánk. De minden hiábavalónak tűnt. Ibrahim egyszerűen eltűnt!
Aztán eszembe jutott, hogy Alexyék elég közel élnek a kikötőhöz. Mi van ha oda ment. Biztos odavonzotta a halszag. Ennél már csak rosszabb ötleteim voltak.
Lementem a kikötőhöz, de nem láttam sehol. Pedig sok halász szerint maradhattam volna ott én is cicának. Meg az anyjuk is!
Úgy döntöttünk, kicsit felhagyunk a kereséssel. Legalább addig, amíg megebédelünk. Úgy beszéltük meg, hogy háromkor találkozunk, és sötétedésig keressük. Amikor elindultam Armin megfogta a könyököm.
-Várj Aname!
-Mit akarsz Armin?
-Alexy macskája....szóval...izé
-Értem! Köszi a segítséget! Most sokkal okosabb lettem!
-Alexy macskáját odaadtam a szomszéd kislánynak!
Pfuuuu Armin! Ezért kellett nekem ennyit szenvednem?
-De miért tetted? Látod mennyire kivan miatta!
-Jó! Igaz, nem így kellett volna csinálnom! Dehát rácsinált az eredeti Assasin's Creed lemezemre!
-Kérjük meg a kislányt, hogy adja vissza!
-Megpróbáltam! Azt mondta nem adja vissza, csak egy igazi Lady Édi babáért cserébe. Egy olyan kis vacak meg nagyon drága! Abból már állatkereskedést is nyithatnék!
-Nem baj! Majd én megveszem!
Gyorsan elmentünk egy játékboltba. A baba az tényleg nagyon drága volt, ahhoz képest, hogy csak egy műanyagdarab. Kénytelen voltam megvenni, mert Alexy fontos nekem! Az eladó szépen becsomagolta Lady Édit és már mentünk is a kislányhoz. Bekopogtunk és pont ő nyitott ajtót.
-Szia! Emlékszel még erre a fiúra? Ő adta a kiscicát! Szeretném ha visszaadnád!
-Nyem! Tak Lédi Édiét cejébe!
-Nézd! Hoztunk neked egy ilyen babát! Nos? Akkor visszaadod a cicát?
-Nyem! A szisza az az eném! A baba isz az eném! Akkol adom vissza a sziszát, ha kapok tokoládét!
-Azt is kapsz! Van a csomagban a baba mellett!
-Eszt pont nem szeletem! De ha kapok ed puszit attol a helcegtől visszaadom a sziászát!
Armin volt az a herceg! És egy herceg nem okozhat csalódást egy királykisasszonynak! Adott neki egy nagy puszit az arcára.
A kislány bement és kihozta Ibrahimot és a kezembe adta. Majd mosolyogva azt mondta nekem.
-Téged nem puszilnak ilen tép helcegek? Majd ha helcegnő leszel mint én akkol fognak!
-Rendben! Remélem egyszer én is ilyen szép lehetek mint te!
-Az nyem lehet! Tak én vadok ilen tép! Tiatok! Vidétek a sziszát!
Aztán becsukta az ajtót, mi meg rohantunk vissza Alexyhez. Útközben megpróbáltam kiszedni Arminból, hogy kitől kapta Alexy Ibrahimot.
-Nem t'om! Megismert valami macskabolond srácot. Mostanában elég gyakran lógnak együtt!
-Macskabarát? Csak nem Nathaniel?
-Dehogy is! Jaj Aname mért kell neked mindig kombinálni. Már nem is a mi sulinkba jár.
Ahah tehát régen oda járt! Na jó.... Nem nyomozok, majd ha akarja elmondja.
Mikor odaértünk, Alexy a parkban üldögélt és szomorkodott. Odamentem hozzá!
-Mi jár annak aki visszahozza Ibrahimot?
-Namuci, ne most szomorú vagyok!
-Alexy Szokolov, nézz már ide egy kicsit, és mondd meg, mi jár annak aki visszahozza Ibrahimot.
Alexy felnézett és akkorát kiabált, hogy azt hittem megbolondulok! Aztán össze-vissza puszilgatott.
-Köszönöm Namuci! Te vagy a legjobb!
Tudom, tudom....a legjobb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése